Lövő község

Múlt és jelen

Községünk története

Idõszámításunk elõtt 34 évvel rómaiak vetették meg a lábukat a mai Dunántúl területén, melyet õk a régi lakosságról Pannóniának neveztek el. Az utak mentén a rómaiak õrállomásokat helyeztek el. Ilyen õrállomása volt a rómaiaknak Lövõn is. (Ezen õrállomás a "Várhely" nevet kapta a késõbbiekben.) Bizonyíték van arra, hogy, ha elõbb nem is, de 105-141 között, Antonius Pius római császár uralkodása idején már voltak rómaiak Lövõn. (Ekkor Lövõt Schützen-nek nevezhették...)

A római birodalom bukása után egész Pannónia "népek országútja" lett. 568-tól a Dunántúlt avarok népesítik be.
Nagy Károly 5 évi kemény harc során (788-793) a Tiszáig terjeszti ki a birodalma határait. Ekkor német telepesek özönlik el Nyugat-Magyarország területeit.

A honfoglalás idején is találkozhatunk falunk említésével: 950-ben a német krónikások "ad Lova"(magyarul Lövõ mellett) melletti csatákat említenek.

Szent István idején Lövõ határvédõ szerepe megmarad. Lövõ lehetett az õrök állandó szállása, a magaslaton fekvõ Fel-Lövõn pedig az õrállomásuk, ahonnét az utakat figyelhették. (Ekkor Lövõ neve Geshiess lehetett...)
A tatárjárás falunk történetében hatalmas fordulópont volt. Óriási pusztítást okoztak a tatárok, a falu lakossága elmenekült. Lövõ, mint õrállomás ezután megszûnik.

IV. Béla a tatárjárást követõen bajor telepesekkel tölti fel a térséget. A határnak egy részét ma is "Gurund"-nak nevezik, a német Grund szóból adódóan. (Ekkor Lövõt ismét Schützen-nek nevezik...)

A következõ emlékünk 1317-bõl való. Károly Róbert oklevelet ad ki Lövõ kiváltságainak igazolására. (hegyvám-mentesség, dézsmajog)

Lövõ a XIV. századtól földesúri fennhatóság alá kerül:
1. Baksafi Ábrahám (...-1317-ig)
2. Héderváry Dezsõ (1317-1327)
3. Héderváry Sándor (1327-1389?)
4. Kanizsai László (1387-1434)
5. Kanizsai Miklós (1434-1472)
6. Kanizsai György (1472-1508)
7. Kanizsai László (1508-?)
8. Kanizsai Ferenc (?-1532)
9. Nádasdy Tamás (1536-1562)
10.Nádasdy Ferenc (1562-1620)
11.Nádasdy Pál (1620-1633)
12.Nádasdy II.Ferenc (1633-1671)
13. A királyi kincstár volt Lövõ földesúri jogának a birtoklója a Wesselényi-féle összeesküvés után. (1671-1677)
Ezután bérbe került a terület amelynek a következõ zálogos urai voltak:
14.Gróf Draskovich Miklós (1677-1678)
15.Széchenyi György, prímás (1678-1695)
16.Széchenyi György, uraság (1695-1732)
17.Széchenyi Zsigmond (1732-1738)
A fennmaradó idõben családi perek miatt nem tisztázott Lövõ földesurának személye.
18.Széchenyi László (1741-1760)
19.Széchenyi Antal (1760-1767)
A fennmaradó idõben gróf Forgách János, Széchenyi Antal sógora igazgatta a birtokot.
20.Széchenyi Ferenc (1774-1814)
21.Széchenyi Pál (1814-1864)
22.Széchenyi Kálmán (1864-1871)
23.Kisfaludy Sándor

Õ az utolsó lövõi földesúr, de a lakosok megvették a jogokat tõle 1871 táján.

Lövõ történetébõl ismert még számos dolog, ezek közül a legfontosabb évszámok a következõk:
1454-1514 között Lövõ mezõvárosi rangra emelkedik! (Eddig "posessio", azaz falu volt.) Lövõ régi pecsétje is a XV. századra vall. A pecséten található írás a következõ: S.(igillum) Commune oppidi Leoveo. Azaz: Lövõ mezõváros közönséges pecsétje.

1532-ben a vonuló török sereg hatalmas pusztítást okozott a faluban.
A XVII. század közepén a törököt kiûzõ katonák okoztak hatalmas pusztítást Lövõn.
1664-bõl, illetve 1683-as nagy tûzvészrõl vannak feljegyzések.

Lövõnek a Rákóczi szabadságharc idejébõl is van emléke:
1705. Lövõ és Völcsej között a kurucok vereséget mérnek a német erõkre.
1711. A háborúk állandó kísérõje a pestis nem kímélte Lövõt sem. Az áldozatok száma kb. 100 fõre tehetõ. (A lakosság száma ekkor  400 volt.)
1848. Annyit tudunk, hogy Lövõt horvátok támadták meg. A lövõi katonák a környék faluinak férfi embereivel egyetemben alkották a soproni nemzetõrség 2-ik zászlóaljának 14-ik századát.

A Bach-korszaknak 2 nagy eredménye is volt Lövõn:
- 1851. április 1. Postahivatal mûködésbe lép.
- Zsandárállomás megszervezése Lövõn
1865. szeptember 20. A "Déli vasut" megindulása. Lövõ a Sopron-Kanizsa útvonalon, mint állomás szerepelt. A vasút jelentõs gazdasági növekedést hozott a falunak.
1873. A legnagyobb tûzvész Lövõ történelme során.
1914-1918. Az I. világháborúban 250 Lövõi katona vesz részt, amelybõl 70-en nem térnek haza. 55 emberrõl tudjuk biztosan, hogy elhunyt...
1924. dr. Horváth Ferenc megalapítja a "késgyárat".

Lövõ történelmérõl bõvebb információkat Mohl Adolf : Lövõ története címû könyvében  /Gyõr Gyõregyházmegyei Alap Nyomdamûintézete, 1930./ olvashat.